Nyitvatartás:

Hétfőtől - Péntekig 8:00 - 17:00

Központi ügyfélszolgálat:

+36 79 324 903

Gyakran ismételt kérdések

A a sikeres gépjármű kárrendezés egy nagyon aprólékos jogi és szakértői feladat. A folyamat során számos olyan mondattal, kérdéssel vagy akárcsak egy szóval találkozhatunk ami teljesen ismeretlen a legtöbb ember számára. Ezért itt  megpróbáljuk összegyűjteni a legtöbbször felmerülő kérdéseket és arra a megfelelő válaszokat. FOLYAMATOSAN NAPRAKÉSZEN FRISSÍTJÜK!

Gfbt. szerint a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben okozott károkra. Kivétel, ha súlyos személyi sérülés vagy haláleset történt.

Az ilyen jellegű károk olyan casco vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződés terhére térülhetnek meg, amely fedezetet nyújt a károkozásra, illetve felelősségi alapon csak akkor, ha egy esetleges rendőrségi eljárás eredményeképpen az elkövető kilétére fény derül.

A biztosítatlan (a baleset időpontjában érvényes felelősségbiztosítással nem rendelkező) gépjármű által okozott kárt a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége, mint a Kártalanítási Számla kezelője rendezi.

Az avulás a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

Amennyiben javítás esetén a károsult gépjárműbe a régebbi helyett új alkatrész kerül beépítésre, a kárszakértő a gépjármű korának megfelelően azt „avultatja”, azaz annak árából levonást eszközöl, tekintettel arra, hogy a kár rendezése során nem az újkori, hanem a balesetet közvetlenül megelőző állapotot kell helyreállítani.

Az értékcsökkenés a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, az esztétikai, használati vagy forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés.

Térítésének feltételei a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységénél a következők:

  • a károsult gépjármű kora nem haladhatja meg az 5 évet,
  • futásteljesítménye szintén nem haladhatja meg a kategóriára érvényes 5 éves átlagos futásteljesítményt,
  • valamint a sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem.

Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosító társaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei és számítási módszerei biztosító társaságonként eltérőek lehetnek.

Totálkár esetében a biztosító – általában különféle szoftveres kalkulációk és piaci árajánlatok, hirdetések segítségével – megállapítja a jármű balesetkori forgalmi értékét valamint a roncs értékét, és a kettő különbözetét fizeti ki a károsultnak. A roncs a jármű tulajdonosáé marad, így a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Amennyiben a károsult bizonyíthatóan nem tudja értékesíteni a roncsot a biztosító által kalkulált áron, a károsult kezdeményezheti a biztosítónál a roncs értékének a módosítását. Hogy mi számít „bizonyítható” módnak, ezt az adott biztosítóval kell tisztázni. Van például olyan biztosító, amely kapcsolatot tart fenn olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, de van olyan is, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér annak bizonyítására, hogy a roncs a biztosító által számított értéken nem értékesíthető.

A kőfelverődésből származó szélvédőkárok – a bizonyítási nehézségek miatt – a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás legproblémásabb esetei közé tartoznak. Nem véletlen, hogy van olyan biztosító társaság, amelyik a kötelező felelősségbiztosítás mellé választható elemként kínálja a kiegészítő szélvédő biztosítást.

Ilyen esetekben az a gyakori probléma, hogy annak a gépjárműnek a vezetője, amelyik az úton lévő kavicsot felveri, a legtöbb esetben észre sem veszi a felverődést.

Amennyiben a biztosító a kárigény elbírálása során nem látja megalapozottnak a felelősség kérdését, végső soron a bíróságnak van joga kimondani, hogy adott körülmények között fennáll-e a biztosító kártérítési kötelezettsége vagy sem.

Amennyiben a károsultnak van casco biztosítása, az ügy gyorsítása érdekében célszerű kárának rendezését annak terhére kérni.

A kárt szenvedett gépjármű azonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra (kék-sárga), vagy rendőrségi igazolásra.

A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).

 

A gépjármű kárfelmérés telephelyünkön az e célra kialakított és felszerelt kárfelvételi munkállomáson történik. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor lehetőség van hozom-viszem szolgáltatás igénybevételére is.

A jármű szemléjekor a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, vagy egy általuk meghatalmazott személynek kell jelen lenni.

Számlás kárrendezés esetén a biztosító a benyújtott javítási számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben) valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.

A számlából levonásra kerülhet az avulás-értékemelkedés értéke, valamint a munkadíj különbözet.

Ebben az esetben a biztosító saját kalkulációja alapján meghatározza a kártérítési összeg nagyságát és azt felajánlja a károsult részére. Ebben az esetben a biztosító számla nélkül is megtéríti az általa kalkulált nettó javítási költséget.

A javítás megkezdésével mindenképpen meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben nem állapítható meg a balesettel összefüggésben keletkezett sérülések nagysága, így a kár mértéke pontosan nem megállapítható. Kivételt képez a további állagromlás elkerülése (betört oldalüveg, nem zárható ajtó) érdekében végzett gyors javítás, amikor nincs lehetőség zárt helyen történő tárolásra.

A bérgépjármű a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják. Jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.

Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vesz igénybe).

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

  • kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
  • indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító vagy a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

Amennyiben a biztosító a károsult kárát megtéríti, az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

  • attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette
  • a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta;
  • a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
  • a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
  • az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
  • a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
  • az üzembentartótól illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a káresemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

Gfbt. szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

  • a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
  • a károkozó gépjárműben keletkezett;
  • a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi Magyar Biztosítók Szövetsége – Kérdések és válaszok a kötelező felelősségbiztosításról kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
  • sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
  • a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
  • a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
  • álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
  • üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
  • gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
  • környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
  • a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
  • háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

KÉRDÉSED VAN?

Kapcsolat

Hívj minket Központi Ügyfélszolgálatunkon!

Keress a lenti telefonszámon.

06 79/ 324-903

img car move

Kapcsolat

6500 Baja, Szegedi út 108/B

delity@t-email.hu

6500 baja, szegedi út 108b
6500 baja, szegedi út 108b